A probiotikumok szerepe az ADHD megelőzésében: Egy finn kutatás tanulságai

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyre gyakoribb neuropszichológiai rendellenesség a gyermekek körében, amely érinti a koncentrációt, az impulzuskontrollt és a hiperaktivitást. Világszerte milliók küzdenek vele, és a diagnózisok száma folyamatosan emelkedik. De mi köze lehet ehhez a bélflórának? Egyre több kutatás mutat rá, hogy a bél-agy tengely – azaz a bélrendszer és az agy közötti kapcsolat – kulcsszerepet játszhat az ADHD kialakulásában. A bélben élő mikroorganizmusok, vagyis a mikrobiom, befolyásolhatják az idegrendszer fejlődését, a gyulladások mértékét és akár a neurotranszmitterek termelését is. Egy izgalmas finn kutatás éppen ezt vizsgálta: hogyan hat a korai probiotikum-adagolás az ADHD kockázatára.

A finn tanulmány, amelyet Pärtty és munkatársai vezettek, 2015-ben jelent meg a Pediatric Research folyóiratban. A kutatás eredetileg az ekcéma megelőzésére irányult, de később kiterjesztették az ADHD és az Asperger-szindróma (AS) vizsgálatára is.

A kísérletben 159 atópiás hajlamú (allergiára hajlamos) családból származó újszülött vett részt. A várandós anyákat randomizálták: egyik csoport napi 10 milliárd kolóniaképző egységet (CFU) tartalmazó Lactobacillus rhamnosus GG probiotikumot kapott a szülés előtti négy héten át, majd a csecsemőknek (vagy szoptatás esetén az anyáknak) folytatták az adagolást az első hat hónapban. A kontrollcsoport placebót kapott.

A követés 13 éven át tartott, és 75 gyermeket értékeltek ki részletesen (40 a probiotikum-csoportban, 35 a placebóban).

Az eredmények lenyűgözőek voltak. A 13 éves korra a placebót kapott csoportban a gyermekek 17,1%-ánál (6/35) diagnosztizáltak ADHD-t vagy AS-t, míg a probiotikumot kapó csoportban egyetlen eset sem fordult elő (0/40). Ez statisztikailag szignifikáns különbség (p=0,008), ami arra utal, hogy a korai probiotikum-bevitel jelentősen csökkentheti ezeknek a rendellenességeknek a kockázatát. További elemzések kimutatták, hogy az érintett gyermekek székletében az első hat hónapban alacsonyabb volt a Bifidobacterium baktériumok száma (átlagosan 8,26 log sejt/g szemben az egészségesek 9,12 log sejt/g-jével, p=0,03).

Ez arra enged következtetni, hogy a bélflóra korai egyensúlya kulcsfontosságú az idegrendszer egészséges fejlődéséhez.

A kutatás nem áll egyedül. Egy kapcsolódó vizsgálatban, szintén Finnországban, ADHD-s gyermekek (4-17 évesek) három hónapig kaptak Lactobacillus rhamnosus GG-t, és kizárólag náluk figyeltek meg tüneti javulást.

Egy másik tanulmányban kilenc héten át adtak háromféle Lactobacillus törzset tartalmazó szimbiotikus készítményt, ahol bár nem volt szignifikáns különbség a placebóhoz képest, pozitív tendencia mutatkozott a tünetek csökkenésében. Egy 2023-as meta-analízis azonban óvatosságra int: bár a probiotikumok ígéretesek, nem minden esetben mutatnak egyértelmű hatást az ADHD tünetekre gyermekeknél és serdülőknél. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a probiotikumok nem csodaszerek, de a korai beavatkozás különösen hatékony lehet.

Miért működhet ez?

A bél-agy tengely magyarázata kulcsfontosságú. A bélflóra befolyásolja a szerotonin és dopamin termelését – ezek a neurotranszmitterek az ADHD-ben központi szerepet játszanak. Ha a bélben gyulladás vagy diszbiózis (egyensúlytalanság) alakul ki, az átterjedhet az agyra, növelve a neuropszichológiai problémák kockázatát. Probiotikumok, mint a Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek, segíthetnek helyreállítani ezt az egyensúlyt, csökkentve a gyulladást és javítva a bélfal integritását. Egy másik tanulmányban egészséges nők probiotikumot kaptak, és MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy változott az agy érzelmeket és érzéseket szabályozó régióinak aktivitása. Ez mutatja, hogy a probiotikumok közvetlenül hatnak az agyra.

Természetesen korlátok is vannak. A finn kutatás kis mintán alapult, és atópiás hajlamú családokra fókuszált, így nem általánosítható minden populációra. További, nagyobb léptékű vizsgálatok szükségesek, például a ClinicalTrials.gov-on regisztrált tanulmányok, amelyek probiotikumokat tesztelnek ADHD-s gyermekeken. Emellett a probiotikumok hatása függ a törzstől, az adagtól és az egyéni mikrobiomtól.

Összességében ez a kutatás reményt ad arra, hogy egyszerű, természetes beavatkozásokkal megelőzhetők bizonyos neuropszichológiai rendellenességek. De ne feledjük: az ADHD multifaktoriális, genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők is szerepet játszanak.

Javaslat a probiotikumok használatára

A finn kutatás alapján érdemes megfontolni a probiotikumok korai bevezetését, különösen atópiás családokban. Újszülötteknek és kisgyermekeknek javasolt olyan probiotikumokat választani, amelyek tartalmaznak Lactobacillus rhamnosus GG-t vagy hasonló törzseket, napi legalább 10 milliárd CFU adaggal, az első hat hónapban. Általános javaslat: konzultáljon gyermekorvossal vagy táplálkozási szakemberrel, mielőtt elkezdi, mert egyéni érzékenységek léteznek.

Probiotikumok segíthetnek a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, ami hosszú távon támogathatja az idegrendszer fejlődését, de nem helyettesítik a terápiát diagnosztizált ADHD esetén.

A Swedish Nutra probiotikumot vizsgálva: ez egy folyékony készítmény, amely 10 milliárd CFU-t tartalmaz adagonként (15 ml), négy törzzsel:

Bifidobacterium lactis, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus plantarum és Lactobacillus salivarius.

Emellett tartalmaz 80 mg C-vitamint és 50 mg L-glutamint, természetes ízesítőkkel, és mikroenkapszulált formában, hogy túlélje a gyomorsavat.

Összetétele hasonló a kutatásban említettekhez, hiszen van Bifidobacterium és Lactobacillus törzs, amelyek támogatják a bélflórát és az immunrendszert.

Erőssége megfelelő (10 milliárd CFU), és előnyei közé tartozik a bélflóra szabályozása, a székrekedés enyhítése és az IBS tünetek csökkentése.

Általános preventív célra alkalmas lehet, különösen 7 éves kortól.
 

Főkép - freepik.com