Barátod az egér?

Svájci kutatók

Nem a brit tudósok, hanem svájci kutatók stresszel kapcsolatos eredményeiről olvastam a minap egy cikket, amely a munkahelyi stresszről szólt az ETH Zürich internetes oldalán.

„Az ETH Zürich kutatói olyan modellt fejlesztettek ki, amely a munkahelyi stresszt pusztán az alapján érzékeli, ahogyan az emberek gépelnek és mozgatják a számítógépes egeret. Ez lehetővé teheti a munkavállalók számára, hogy idejekorán megelőzzék a krónikus stresszt.”

(Az ETH Zürich egy neves kutató egyetem, amelyet 1854-ben alapítottak a párizsi mérnökképző intézmény, az „École polytechnique” mintájára.)

Munkahelyi stressz

A kutatásból kiderült, hogy minden harmadik munkavállaló munkahelyi stressztől szenved. Az érintettek nagyon gyakran már csak akkor veszik észre, hogy kimerülnek, amikor már túl késő. Ezért fontos, hogy a munkahelyi stresszt is minél előbb felismerjük.

A zürichi ETH kutatói most a nyert adatok és gépi tanulás segítségével kifejlesztettek egy modellt, amely már abból meg tudja állapítani, hogy mennyire stresszes valaki, ahogyan gépel és az egeret használja.

„Úgy tűnik, hogy az, ahogyan gépelünk a billentyűzeten és mozgatjuk az egeret, jobban megjósolja, mennyire érezzük magunkat stresszesnek egy irodai környezetben, mint a pulzusszámunk” – mondja a munkahelyi stresszről szóló tanulmány szerzője, Mara Nägelin matematikus.

A stresszes emberek másképp kezelik a számítógépet

A kutatók egy kísérletben bebizonyították, hogy a stresszes emberek gyakrabban és kevésbé pontosan mozgatják az egérmutatót, és nagyobb távolságot tesznek meg a képernyőn, mint szükséges.

A nyugodtak ezzel szemben rövidebb utat választanak, hogy elérjék a célterületet, és több időt szánnak erre.

Az sem meglepő, hogy a stresszes dolgozók több hibát követnek el gépelés közben. Sietve, sok rövid szünettel gépelnek a klaviatúrán. A nyugodt emberek kevesebb, de hosszabb szünetet tartanak, amikor a billentyűzeten gépelnek.

A stressz és a gépelés, valamint az egér kezelése közötti összefüggést azzal magyarázzák a kutatók, hogy a megnövekedett stresszszint negatívan befolyásolja az agy információfeldolgozási képességét. Ez a kéz mozgatására is hatással van.

Az irodai stressz minél valósághűbb szimulálása

A stresszmodell kifejlesztéséhez az ETH kutatói 90 vizsgálati résztvevőt figyeltek meg a laboratóriumukban. A kísérlet résztvevői, akik a valósághoz minél közelebb álló irodai feladatokat végeztek. A munka közben feljegyezték a résztvevők egérrel és billentyűzettel kapcsolatos viselkedését, valamint a szívritmusát.

A kutatókat meglepte, hogy a gépelés és az egérkezelés jobban megjósolta, hogy az alanyok mennyire érezték magukat stresszesnek, mint a pulzusszámuk.

Míg egyes résztvevők zavartalanul dolgozhattak, másoknak egy állásinterjún is részt kellett venniük. Ennek a csoportnak a felét többször is megzavarták chat-üzenetekkel.

Szemben más, korábbi vizsgálatokkal, ahol a kontrollcsoportoknak gyakran egyáltalán nem kellett feladatokat megoldania, és pihenhettek, az ETH kutatóinak kísérletében minden résztvevőnek el kellett végeznie ugyanazokat az irodai feladatokat. Így sokkal valósághűbb eredményekhez jutottak a svájci kutatók.

Már nem csak laboratóriumi körülmények között

A kutatók jelenleg olyan munkavállalók adatain tesztelik modelljüket, akik beleegyeztek abba, hogy az egérrel és a billentyűzettel kapcsolatos viselkedésüket, valamint szívadataikat közvetlenül a valódi munkahelyükön egy alkalmazás segítségével rögzítsék. Ugyanez az alkalmazás rendszeresen megkérdezi a munkavállalókat szubjektív stressz-szintjükről is. Az eredmények az év végére várhatóan rendelkezésre állnak.

A munkahelyi stressz jelentősége

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a munkahelyi stressz mennyire befolyásolja a magánéletünket. Senki sem képes az otthona ajtaját átlépve figyelmen kívül hagyni azt a lelki és fizikai állapotot, amit a munkahelyi stressz okozott neki.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy már a munkavégzés közben jelentősen csökkentsük azokat a helyzeteket, amelyek stresszt okoznak, és az ilyen helyzetek a lehető leghamarabb kezelve legyenek.

Kulcs a stresszhez könyv

A Dr. Kricsfalvi Péter Kulcs a stresszhez című könyve jelentős figyelmet fordít a könyvben a munkahelyi stresszre is, és nem csak a stresszt, mint általános jelenséget mutatja be az olvasónak.

Ez egy gyakorlati könyv, ami sok olyan hasznos információt tartalmaz, amivel bárki csökkentheti a stresszszintjét, és növelheti a stressztűrő képességét.

A Kulcs a stresszhez könyv sok más mellett a következő kérdésekre adja meg a válaszokat:

A stressz tényleg a modern korunk átka-e?
Mi történik velünk, amikor stresszesnek érezzük magunkat?
Mennyi minden történik, míg „felmegy a vérnyomásunk”?
Mire törekszik a szervezetünk a stressz során?
Milyen hatások bújnak meg a stressz mögött?
Hogyan értékeljük a stressz tüneteit?
Milyen étkezési alapelvek kapcsolódnak a stresszhez?
Mit tehetünk a gyógynövényekkel a stressz ellen?

Kattints ide, és rendeld meg a Kulcs a stresszhez című könyvet!

Eszközök a stressz kezeléséhez itt!

Hiánypótló Testszervizkönyvek

A Testszerviz régi jelmondata: „Olvasd magad egészségesre!”

Ez egyáltalán nem csak egy hangzatos szlogen! Mert ahogy az olvasó halad a könyvekkel, a bennük levő, könnyen megvalósítható gyakorlati javaslatokat is azonnal beépítheti a mindennapjaiba, és ezzel elkezdődhetnek az életében a pozitív változások.

Ezeknek a könyveknek nincs kötött olvasási sorrendje, mindegyik egy önálló tudásegység, és a könyvek érthetőségének sincs köze a kiadásuk sorrendjéhez.

Ha már van néhány Kulcs könyved, és szeretnéd kiegészíteni a könyvtáradat egyszerre többel is, akkor az alábbi linkre kattintva választhatsz a kedvezményes könyvcsomagok közül.

Kattints ide, és válaszd ki a neked megfelelő Kulcs könyvcsomagot!