Ó, dó, adó – hőségriadó Hogyan készüljünk fel a hőségre?

Már megszokhattuk, hogy ha elérkezik július, augusztus, rögtön hőségriadót hirdetnek. Olyan forróságot kell nap mint nap elviselnünk, hogy érdemes kétszer meggondolni, kitesszük-e bőrünket közvetlen napsütésnek 11-15 óra közt. Amellett, hogy bőrünk megsínyli a perzselést, testünk más részei is több figyelmet igényelnek nyáron. Extrém körülmények extrém intézkedéseket követelnek.

Persze az augusztus 20-i ünnepség már választóvonalnak tekinthető, az elmúlt évek időjárási trendjei alapján. Előtte megkukulunk a hőségtől, 20. környékén pedig hirtelen őszre vált az időjárás. Majd jön az indián nyár. Örvendetes, hogy a rendezvényszervezők már komolyan veszik az időjárás előrejelzést, és nem csak a profitot tartják szem előtt. Persze az mindenki egyéni felelőssége, hogy megfelelően felkészüljön hidegre és melegre egyaránt.

Valószínűleg kevesen tudjuk, hogy három fokozata van a hőségriasztásnak. Figyelmeztető jelzést adnak ki akkor, ha a napi középhőmérséklet legalább 25°C lesz egy napon. Riasztást adnak ki, ha előreláthatólag a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon legalább 25°C lesz. És riadójelzést adnak ki, ha előreláthatólag a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon legalább 27°C lesz. Belegondolva abba, hogy egy forró nyári napon akár 40°C-ot is mutat a hőmérő, a 27°C kellemesnek tekinthető.

Amellett, hogy a közlekedési vállalatok segítik az utazóközönséget vízosztással, saját felelősségünk gondoskodni a megfelelő hidratálásról és az évszaknak megfelelő öltözékről is. Például aki több órás vonat-, buszutat tervez, fel kell készülnie arra, hogy a légkondicionáló túlhűt, ezért melegebb ruházatot is vinnie kell magával. Illetve előfordulhat, hogy a légkondicionáló nem működik, ez esetben pedig egy legyező nagyon hasznos. Ha most, a nyár utolsó napjaiban vagy az utószezonban tervezünk üdülni, elég egyetlen egy üzletbe ellátogatni, hogy a hőháztartásunk megvédéséhez mindent megkapjunk. Nézzük csak meg akár a Kik újságot, minden korosztálynak találni ruházatot és kiegészítőt. Sőt, még iskolakezdéshez is kaphatunk eszközöket.

Testünk hőháztartása, vagyis testhőmérsékletünk egyensúlya rendkívül fontos. Az anyagcsere-folyamataink hőtermelése és a környezetünk felé történő hőleadás egyensúlya igen kényes dolog, ha pedig a mérce negatív vagy pozitív irányba eltolódik, „megnézhetjük magunkat”. Ahelyett, hogy tudományos mélységbe ásnánk, ajánljuk a webbeteg.hu cikkét. Mindenesetre a megfelelő ruházkodás, az évszaknak megfelelő táplálkozás és vízfogyasztás szem előtt tartandó!

Ha nem jött volna egy világjárvány 2020-ban, maradt volna a közbeszéd tárgya az őserdőpusztítás és az ausztráliai erdőtüzek. Amik akármilyen messzi vidékeken is történnek, történtek, hatással vannak közép-európai életünkre is. Ahogy regionális vulkánkitörések is hatással vannak az egész bolygó klímájára. Hogy az emberi tevékenység és ipari működés hozzájárul-e a klímaváltozás gyorsulásához, talán mindegy. Elvégre a klímaváltozás egy természetes folyamat, a Föld bolygón így is, úgy is végbemegy. Nekünk embereknek csupán az okoz nehézséget, hogy a komfortzónánkból ki kell mozdulni. Azt pedig nem szeretjük. Mégis meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy hóval csak meglepetésszerűen találkozhatunk (2013. március), és hogy a nyarak aszályosak maradnak. 

Ok-okozat? Az aszály és a világpolitikai események hatását pedig már saját pénztárcánkon is érezzük. Élelmiszert majd’ minden nap vásárlunk, nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy 2021-ben még 300-400 forintért lehetett egy kiló kenyeret kapni, 2022-ben pedig már 500 Ft alatt csak nagyon ritka esetben. S az a jó az internetben, hogy könnyedén össze lehet hasonlítani az árakat. Ha azt látjuk (például a Kik újságban), hogy egy termék olcsóbb lesz a következő akciós héten, időzíthetjük úgy a bevásárlást, hogy akkor vegyük meg a kívánt terméket, amikor kevesebbet kell arra költeni. Tehát tervezhetjük a fogyasztást (étkezéseket, főzést) aszerint, hogy mikor mihez jutunk hozzá olcsóbban.

Támogatott cikk