Éltető ásványok a szervezetben

Bár a vitaminok sokkal népszerűbb tápanyagok, mint az ásványi anyagok és a nyomelemek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének hasonlóképpen Létfontosságúak.

Fontos tudás

A vitaminok fontosságáról kevés embert kell meggyőzni, ugyanakkor az ásványi anyagokról és nyomelemekről – a ritka kivételtől, a kalciumtól eltekintve – alig tudunk valamit.

Ismerkedjünk meg velük, mert az ő hiányuk is aláássa az egészségünket, sőt, a következmény halálos is lehet!

Ásványi anyagok és nyomelemek

A vitaminokhoz hasonlóan az ásványi anyagokból sem nyerünk energiát. Ezek olyan kémiai elemek, amelyeket a növények és a növényevő állatok számunkra már hasznosíthatóvá tettek, mivel az élettelen környezetben megtalálható ásványi anyagokat és nyomelemeket az emberi szervezet nem képes közvetlenül hasznosítani. A konyhasón kívül nem érdemes köveket nyalogatnunk..., de azt se kell.

Az ásványi anyagok és nyomelemek közötti jelentős különbség a szervezetünknek szükséges mennyiségben van.

Az ásványi anyagokból néhány száz milligrammnyi, a nyomelemekből pedig néhány mikrogrammnyi mennyiség kell a szervezetünknek.

A milligramm egy ezred grammot jelent, míg a mikrogramm egy milliomod grammot. Ez azt is jelenti, hogy a milligramm és mikrogramm között ezer a váltószám.

Ezen nagyon parányi mennyiségek, mégis ezeknek az elemeknek a jelenléte életfontosságú az egészségünk szempontjából.

Cink

Ez a nyomelem fontos szerepet kap a vércukorszint-szabályozásban, részt vesz a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében.

Gyorsítja a sebek gyógyulását, kedvezően hat az agyműködésre, a növekedésre, továbbá a nemi fejlődésre, fogamzásra és a prosztata működésére.

A fokozott cinkbevitel gátolja a réz, az ólom és a kadmium beépülését a szervezetbe.

A cink véd a káros környezeti hatásokkal szemben az ólom és kadmium beépülésének akadályozásával.

Foszfor

A foszfor egy ásványi anyag, amely fontos a csontok egészséges fejlődéséhez.

A foszfor hat az idegrendszer működésére, a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserére, az enzimek hatékonyságára.

Szükséges a növekedéshez, a fogak és a fogíny egészségéhez. Fontos szerepet tölt be a savasság-lúgosság szabályozásában, illetve az energiatermelésben.

A szervezet az energia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza. Foszfor nélkül a niacin (B3-vitamin) nem szívódik fel.

A foszfor nagyon sokféle élelmiszerben megtalálható, így külön pótlására nincs szükség.

Jód

A jód is egy nyomelem. A jód elsődleges szerepe a pajzsmirigyhormonok termelésében van.

Mivel a pajzsmirigyhormonok az anyagcsere legfőbb szabályozói, ezért a szervezetbe bevitt jód mennyisége alapvetően befolyásolja az anyagcsere sebességét, a testsúlyt és a hormonrendszer működését, valamint kihat az idegrendszer és a vérkeringés szabályozására is.

Jód hiányában a pajzsmirigy nem működik elég jól, és ezért könnyen túlsúly alakulhat ki, lassulhat a szellemi tevékenység, romolhat a memória, és energiaszegénnyé válhat a szervezet.

Jód nélkül lelassulhat a szívritmus, a pulzus.

Megfelelő mennyiségű jód segíti a zsírkészlet felszabadítását, és több energiát ad a szervezetnek, javítja az agytevékenységet, hozzájárul a bőr, a haj, a köröm és a fogak egészségéhez. A jód szükséges az egész hormonrendszer egyensúlyának a fenntartásához.

Sajnos a magyar talaj ma már nem tartalmaz elegendő jódot.

Kalcium

Ez is egy ásványi anyag. A kalcium a csontok és a fogak felépülésében, épen tartásában játszik nagy szerepet. Az erős csontozat és fogazat csak elég kalcium jelenlétében alakulhat ki.

Ez az ásványi anyag szerepet játszik az idegrendszer és az izmok működésében, segíti a szabályos szívműködést, a mélyebb alvást, az idegrendszer megerősítését.

Ezért fontos stresszcsökkentő hatású. Előnyösen hat az enzimek működésére, mérsékelheti a légúti allergiás tünetek erősségét.

Ez az ásványi anyag szükséges a véralvadáshoz, és hasznos lehet hát- és derékfájásban szenvedők számára.

Kálium

Ez is egy ásványi anyag. A káliumnak fontos szerepe van az idegrendszeri ingerületek átvitelében, az izomműködés fenntartásában, a sejtek energiaellátásában.

A kálium enyhíti az allergia tüneteit, segít a salak- és méreganyagok kiürítésében, és mivel oxigént juttat az agyba, javítja a szellemi teljesítményt.

A káliumnak fontos szerepe van a vércukorszint szabályozásában is.

A nátrium-kálium arány fenntartása érdekében előnyösebb a káliumban gazdag növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása az inkább nátriumot tartalmazó állati eredetűekkel szemben.

Króm

A króm egy nyomelem. A króm szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében, és az egyik fő szereplője a vércukorszint szabályozásának.

Stabilizálja az energia-háztartást, és jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, növeli a szervezet teherbírását és teljesítőképességét.

A C-vitamin javítja a króm felszívódását.

Magnézium

A magnézium is viszonylag közismert ásványi anyag. A magnézium elengedhetetlen a szív- és érrendszer működéséhez, csökkenti a szívroham kockázatát, normalizálja a keringést.

Részt vesz a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát anyagcserében, szabályozza a koleszterinszintet.

Közreműködik a csontok felépítésében, az idegek és izmok működésében és az immunrendszer hatékonyságában.

A magnézium mellé kiegészítőként kalciumot érdemes pótolni, 1:2 arányban.

Nátrium

A nátrium egy ásványi anyag, ami megtalálható a konyhasóban.

A nátrium fontos szerepet játszik a folyadékháztartás szabályozásában. Elengedhetetlen a jelenléte az idegrendszeri ingerületek átvitelénél és az izomműködésnél.

Ezen kívül a savasság-lúgosság egyensúlyát is segíti, valamint fontos a szénhidrát- és fehérje anyagcsere folyamatai számára is.

Nátrium sokféle élelmiszerben van. így bevitele nem okoz gondot. Fontos megjegyezni, hogy a túlzott nátriumbevitel megemelheti a vérnyomást.

Réz

A réz egy nyomelem, aminek fontos a szerepe a vérképzésben, a szabad gyökök semlegesítésében és a központi idegrendszer működésében.

Vashiányos vérszegénység, keringési zavarok, vérnyomásproblémák, magas koleszterinszint kezelésére is alkalmazzák, illetve fejfájás, őszülés, hajhullás, derékfájás, reumatikus és ízületi fájdalmak esetén is.

A fokozott rézbevitel cinkhiányt okozhat, ezért ilyenkor a cink pótlásáról is gondoskodni kell.

Szelén

A szelén is egy nyomelem. A szelén fontos a sejthártyák épségének megtartásához.

Ez a nyomelem gátolja a vérrögképződést, csökkenti a szívinfarktus, az agyvérzés és az agyi érelzáródás kockázatát. Ez a nyomelem kell a pajzsmirigyhormon átalakításához a sejtjeink által hasznosítható formájúvá.

A szelén fontos antioxidáns is. Lassítja a szövetek öregedését, a haj őszülését. A szelén hatását erősíti, ha E-vitaminnal együtt viszik a szervezetbe.

Sajnos a magyar talaj nem tartalmaz elég szelént. Ezért indokolt lehet a jód és szelén együttes fogyasztása. A legjobb természetes szelén- és jódforrás a tengeri állatok (halak, rákok, kagylók).

Vas

A vas is egy nyomelem. A vas olyan alapvető feladatokat lát el a szervezetben, mint az oxigén- és széndioxid szállítás, a hemoglobin előállítás, szállító és tároló fehérjék képzése, enzimek működése. A várandós anyáknak több vasra lehet szüksége, ezért esetükben ajánlható a vas pótlása.

A növényekben levő viszonylag magas vastartalom (például a spenót esetében) megtévesztő, mert ezek a vasvegyületek felszívódási aránya sokkal rosszabb, mint az állati eredetű élelmiszerekben található, fehérjékhez kötött vasforrásoké.