A fermentálásról

                       TOVÁBB AZ ÖSSZES BLOGBEJEGYZÉSRE!          

A fermentál zöldségek fogyasztása évezredes múltra tekint vissza, ami egyáltalán nem véletlen, mert számos kiváló élettani hatással rendelkeznek. És finomak is!

Ezek közül a kiemelkedik az emésztésre és a bélflórára gyakorolt jótékony hatás.

A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége.

Közismert nyári fermentált étel a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, de más zöldségeket is lehet fermentálni.

Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is.

A fermentáció három lépcsős folyamata során a zöldségek nehezen emészthető, gyakran puffadást okozó rostjai felpuhulnak, és a bennük lévő vitaminok, nyomelemek és más hasznos anyagok a szervezet számára sokkal könnyebben hozzáférhetővé válnak.

A fermentált zöldségek nagyon jó kiváltói a boltban kapható savanyúságoknak, amiket hőkezeltek, tartósítószer van bennük, valamint állomány- és ízjavítókat, cukrot stb. tartalmaznak.

Fermentál zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk.

Vegyünk egy 3 literes befőttesüveget. Vágjuk karikákra a jégretket, centis kockákra a megpucolt sárgarépát, tegyünk hozzá néhány gerezd fokhagymát, két fél pucolt hagymát, sót, kb. félhüvelyknyi gyömbért felkarikázva, majd annyit készítsünk ebből, amíg az üveg 80%-át meg nem töltjük velük. Ezután vízzel fel kell önteni (egész bors még mehet bele) úgy, hogy a víz ellepje és az edény 90%-ig tele legyen. Ezután légmentesen le kell zárni és hűvös, sötét helyre kell elhelyezni. Egy hét múltán a folyadék zavaros lesz, ez jelzi számunkra, hogy a fermentáció befejeződött, el lehet kezdeni fogyasztani a benne lévő zöldségeket.

A fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, azt naponta lehet iszogatni, ahogy fogy az üveg tartalma.