Kánikula veszélyei: Hogyan védhetjük meg magunkat a nyári forróságtól?

Egyre forróbb nyarak

Már a saját bőrünkön érezzük, hogy a nyarak egyre hosszabbá és forróbbá, a telek pedig rövidebbé és enyhébbekké válnak a globális felmelegedés miatt.

Ma már csak kevesen gondolják azt, hogy ez nem így van, mondván, évtizedekkel ezelőtt is volt aszály és forróság.

Az időjárás jelentésekben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az orvosmeteorológiai hírek, hogy az adott napon vagy héten milyen egészségre kockázatos hatások várhatók.

A mai napra (2023.06.19.) vonatkozó jelentés a következőket írja: „Fronthatásra az előrejelzések szerint nem kell számítani, a fülledt, meleg idő azonban sokak szervezetét megterhelheti.

A keringési betegségekkel élőknek nem javasolt megterhelő tevékenységeket végezni a nap legforróbb időszakában, illetve a magas UV sugárzás miatt mindenkinek javasolt fényvédő krémmel óvni a bőrt.”

Mit okoz a kánikula?

A hőség miatt erősebben dolgozik a szívünk, mivel a szervezetünk értágulással igyekszik hűteni a testünket.

A nagy hőség kiszáradást okozhat, ami megváltoztathatja a keringő vér mennyiségi eloszlását.

Hőkiütések jelenhetnek meg a bőrön. Apró, vörös, viszkető kiütések jelenhetnek meg az arcon, nyakon, a mellkas felső részén, a mellek alatt és a lágyékban. Ezt a meleg és párás időjárás miatti erős izzadás okozza.

Vizesedés, azaz ödéma keletkezik a végtagok alsó részén, leginkább a bokán. Ez főleg nyár elején jelenik meg. A meleg a végtagokban értágulást okoz, és az ödémát a víz és só visszatartásával magyarázzák az orvosok.

Bár a hőguta hazánkban viszonylag ritka, mivel a szervezet maghőmérséklete láz nélkül szerencsére ritkán emelkedik 39 fok fölé, de jó, ha tudunk ennek lehetőségéről. Éppen ezért fontos a testünk hűtése kánikulában, aminek egy lehetősége a bőséges vízivás, másrészt a gyakori zuhanyozás vagy fürdő.

Nagy melegben a görcsök is gyakoribbak, amelyek leginkább a lábakban, karokban vagy alhasban érezhetők. Ez is a kiszáradásnak tudható be, mert az erős izzadás során ásványi anyagok ürülnek ki a szervezetből.

Nagy melegben erőtlenek, kimerültek is lehetünk. Ennek tünetei közé tartozik az erős szomjúságérzet, gyengeség, rossz közérzet, félelemérzés, szédülés, fejfájás, illetve akár ájulás is. Ilyenkor a pulzus gyors, a légzés felszínes. Ennek az állapotnak az oka lehet víz- és/vagy sóhiány, ami nagy meleg vagy túlságosan megerőltető edzés, vagy megterhelő fizikai munka miatt alakul ki.

Mit tegyünk, ha nyakunkon a kánikula?

Ha lehet, ne legyünk tűző napon! Azaz kerüljük a szabadban tartózkodást a nap legmelegebb időszakában (14 és 16 óra között). Ez talán az egyik legfontosabb tanács. Ha kint kell lennünk, legyünk sokat árnyékban.

Nagyvárosokban menjünk be klimatizált helyiségekbe (bevásárlóközpontok, de közhivatalok is szóba jöhetnek ilyenkor). Ha lehet, válasszunk klimatizált közlekedési eszközt. Ha gyalogolnunk kell, menjünk az árnyékos, szeles oldalon.

Kerüljük a megerőltető fizikai tevékenységeket, amennyiben ez lehetséges. Ha megerőltető fizikai munkát kell végeznünk, akkor tegyük azt a nap leghűvösebb időszakában, ami általában reggel 4 és 7 óra között van. Ugyanez vonatkozik a nyári szabadtéri sportolásra is.

Életbevágóan fontos, hogy ne hagyjunk gyerekeket és állatokat leparkolt járművekben!

Próbáljuk meg hűvösen tartani a lakó- és munkaterületünket! Ellenőrizzük a szobahőmérsékletet 8 és 10 óra között, 13 órakor és este 22 óra után. Ideális esetben a szobahőmérsékletet 30 fok alatt kell tartani nappal és 24 fok alatt éjszaka.

Ez különösképpen fontos a csecsemők és a 60 év fölöttiek számára, továbbá olyan személyek esetében, illetve azoknak, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek.

Használjuk ki az éjszakai levegőt otthonunk lehűtésére! Nyissuk ki az ablakot és zsalut éjszaka és kora reggel, amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb (amennyiben biztonságos az ablakot nyitva tartani).

Tegyünk árnyékolókat, sötétítő függönyöket, drapériákat, vagy zsalukat azokra az ablakokra, amelyeket a reggeli vagy a délutáni erős napsütés ér!

Akasszunk ki nedves törölközőket, hogy lehűtse a szoba levegőjét! De vegyük figyelembe, hogy ezzel együtt a szoba levegőjének páratartalma is növekszik.

Az elektromos ventilátorok enyhet adhatnak, de amikor a belső hőmérséklet 35 fok fölötti, akkor a ventilátorok működtetésével már nem előzhetők meg a hőséggel kapcsolatos tünetek.

Tartsuk testünket hűvösen!

Vegyünk langyos zuhanyt és fürdőt! Alternatív megoldás a hideg borogatás, vizes törölköző a vállakra, lábáztatás stb.

Viseljünk természetes anyagokból készült könnyű, bő ruhákat! Amennyiben a szabadba megyünk, viseljünk széles karimájú kalapot vagy sapkát és napszemüveget!

Alváshoz használjunk könnyű ágyneműt és takarókat. Lehetőleg ne használjunk párnákat, hogy csökkentsük a túlmelegedést.

Igyunk rendszeresen, és kerülje az alkoholt, a cukros üdítőket és a túl sok koffeint.

A hideg üdítők és fagylaltok nem adnak valódi felfrissülést bármennyire is népszerűek nyáron! Elfogyasztásuk után a bennük levő sok cukor miatt nagy vércukor ingadozást okoznak, és emiatt gyengének, erőtlennek érezhetjük magunkat.