Miért böjtölünk?

TOVÁBB AZ ÖSSZES BLOGBEJEGYZÉSRE!

A böjt szó már az ómagyar nyelvben is ismert volt kicsit más alakjában, jelentése éhesség volt.

Klasszikus meghatározás szerint böjt az, amikor tartózkodunk részlegesen, vagy teljesen evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.

A böjt alapvető célja a test és lélek egyidejű megtisztítása, a földi dolgoktól való tartózkodás, hogy a böjtölő a lélekkel tudjon foglalkozni.

Amikor tartózkodunk az evéstől, ivástól, akkor böjtölünk. Ezt évezredeken át vallási előírások miatt végezték az emberek.

A keresztények számára Ilyen lehet a húsételektől tartózkodás bizonyos napokon, kiemelten pénteken, amit Jézus keresztre feszítésére emlékezve tartanak, de ugyanilyen vallási oka van a jelenlegi nagyböjtnek is, amiről korábban már írtunk.

Ezzel szemben ma egyre többet hallunk az egészségügyi okokból végzett böjtről, böjtkúráról.

Ez állhat az étkezések csökkentéséből vagy teljes megvonásából, de ez állhat abból is, hogy csökkentjük az étkezések számát vagy korlátozzuk az étkezésre szánt időt.

Ezzel az időbeli korlátozással jellemezhető a nagy világvallások közül az iszlám által követett 30 napig tartó ramadán, aminek különleges jellegzetességeiről bővebben egy másik blogbejegyzés szól majd.

Ha valaki a böjtje alatt egyáltalán nem eszik és nem iszik semmit, akkor az ilyen fokú megtartóztatás már egészségkárosító hatású lehet, ezért ilyen böjtölést csak szoros orvosi felügyelettel, kifejezetten speciális gyógyítási céllal szabad csak végezni.

A Testszervizben mi nem a böjtölést gondoljuk az egészséget legjobban támogató eszköznek, hanem a tápanyagban dús ételek részarányának a növelését az étrendben, illetve a jó, pihentető alvás biztosítását, valamint azt, hogy az ember a saját állapotához illeszkedő rendszeres testmozgással támogassa a saját teste jó működését.