Titkos belső késztetések, avagy az ellenállhatatlan ördögi sugallat…

Az alábbi részlet a Kulcs a zsírégetéshez című Testszerviz könyvből való:

„Vajon tudjuk, hogy ki dönti el, hogy mi kerüljön a tányérunkra?

Ha valaki kívülről ránk néz, amikor egy üzletben az élelmiszerpultnál állunk, és válogatunk az üzlet kínálatából és nincs mellettünk senki, aki súgna nekünk, ebben az esetben teljes joggal mondhatnád, hogy „mi magunk, ki lenne más”.

Ez azonban csak látszólag van így, mert a bennünk élő vágyak és kívánságok mögött a testünkben olyan összetett folyamatok történnek, amik rejtett befolyást gyakorolnak ránk.

Ezek a belső hatások közvetlenül megjelennek az ételek, élelmiszerek kiválasztásával, ezek kedvelésével kapcsolatos gondolatainkban és döntéseinkben. Ezek a hatások nem tudatosak és oda vezetnek, hogy olyan élelmiszert vagy ételhozzávalót teszünk be a bevásárló kosarunkba, amiket megkívánunk, amik után sóvárgunk.

Tényleg mi döntjük el, hogy mit veszünk és mit eszünk?

Hát, nem. Azazhogy mégis, csak éppen nem úgy, ahogy gondoljuk.

„Most pedig sütit ennék!” – ez egy gyakori gondolat azoknál, akik édesszájúak. De honnan jön ez a gondolat?

Ha megvizsgáljuk a testünk – pontosabban az agyunk – működését, akkor a gondolataink, döntéseink mögött igerendszeri folyamatok is nyomon követhetők. Ez azt jelenti, hogy nem csak testnélküli, lelki-szellemi dologról van szó, amikor gondolkodunk vagy döntünk valamiről. Ugyanez vonatkozik az érzelmeinkre is, azokkal is összefüggésbe hozhatók bizonyos agyterületek, bizonyos idegrendszeri aktivitások.

Itt most nem leszünk lélekbúvárok, csupán abból a tényből indulunk ki, hogy az idegsejtek közötti ingerületek átadásához, illetve az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulásához közük van az úgynevezett idegi ingerületátvivő anyagoknak.

Néhányukról már volt szó korábban.

Ezek az anyagok olyan különleges parányi összetevőkből, molekulákból állnak, amiken érzékelők vannak az idegsejtek végén, illetve felületén. Így ezek az anyagok képesek befolyásolni, megváltoztatni az idegsejtjeink működését és a köztük levő kapcsolatok kialakulását vagy gyengülését.

Ezzel az előbb leírt, rejtetten ható, ételválasztásunkat és ízlésünket befolyásoló, sőt irányító hatásnak az elégedettséghez, az örömhöz és a jutalmazáshoz van köze.

Ezt azért érdemes most megismerni, mert amikor az ember hozzálát az életmódváltáshoz és erősen megfogadja, hogy ezentúl „minden másképpen lesz”, hogy majd „jól megválogatja” mit vesz a boltban, mit szed ki a tányérjára, akkor ezt csak nehezen követi idővel szokássá váló cselekedet.

Ezt sikertelenségként éljük meg, hiszen úgy érezzük, hogy kudarcot vallottunk, már bele is tört a bicskánk a helyesnek tartott tervek és elképzelések megvalósításába.

Ilyenkor jöhet az önvád, a lelkiismeretfurdalás, a helyesnek gondolt étrenddel kapcsolatos „bűnözés” és a „csaló napok” megtapasztalása.

Mi ássa alá a kezdeti lelkesedésünket?

A válasz erre az imént említett idegrendszeri folyamatokban van, abban a bizonyos jól működő és jól begyakorolt jutalmazási rendszerben, ami olyan gyakran megnyugtatott már bennünket, olyan gyakran okozott nekünk örömöt és elégedettséget.”

Olvasd tovább a Kulcs a zsírégetés könyv fejezetét, és tudd meg pontosan, hogy miről van szó, és mit tehetsz az ilyen titkos hatás ellen!