Agyhekker

TOVÁBB AZ ÖSSZES BLOGBEJEGYZÉSRE!


 

Egyre több jel mutat arra, hogy a gluténtartalmú gabonák lisztjéből készült tészták, sütemények, pékáruk és cukrászsütemények úgy hekkelik meg az agyunkat, hogy ezeknek az ételeknek, édességeknek a rabjaivá válunk. Ezek az ételek és édességek olyan rejtett befolyással vannak ránk, mintha örök hűséget esküdtünk volna nekik.

Ráadásul még „ki is fúrják” a beleinket.

Miről van itt szó?

A glutén az egyik legtöbbet vitatott gabonafehérje. Tény, hogy az utóbbi időben egyre népszerűbbek a gluténmentes, búzalisztet helyettesítő magőrlemények, illetve a belőlük készült termékek. Ez az elterjedés vajon csak az ügyes és erőteljes marketingnek köszönhető, vagy van valóságalapja a glutén rossz hírének?

A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A glutén a búza, a rozs és az árpaszemekben található a keményítővel együtt. A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának körülbelül a 80%-át teszi ki. Itt azt is kiemelnénk, hogy a búzanemesítés következtében a gabonaszemek gluténtartalma az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott, a pékipar igényeinek megfelelően.

Az étrendünk nagyban meghatározza a teljes bélflóránkat. A bélflóra azokat a baktériumtörzseket jelenti, amelyek velünk élnek a vékony- és vastagbélben. Ezek a baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek közvetlenül hatnak az idegrendszerre és a hormonrendszerre. Így a baktériumok által termelt anyagok okozta hatások közé tartozhat a csillapíthatatlan étvágy, a jutalomfüggőség, a sóvárgás a jellemzően szénhidrátokban (keményítőben, cukrokban) és bizonyos fehérjékben (itt főleg a gluténról és a tehéntejben levő fehérjéről van szó) gazdag ételek után. Ez egyszerűen azért van, mert ezek a baktériumtörzsek ilyen étrend mellett képesek elszaporodni.

Ezt az elfogyasztott ételek és a bélflórát alkotó baktériumtörzsek közötti kapcsolatot támasztja alá az a tapasztalat, hogyha valakinél ez a „jutalomfüggőség” már kialakult, akkor neki nehezebb lesz megválnia a kenyértől és más, gluténtartalmú gabonák lisztjéből készült pékárutól, süteménytől és tésztától, mert a fentiek alapján a gluténtartalmú ételek elhagyásakor elvonási tünetek jelentkezhetnek nála – ilyenkor lázad az éhező baktériumtörzs vagy más mikroorganizmus (parányi élőlény, például gomba.), és fokozza a sóvárgást kiváltó, idegrendszerre ható anyag termelését.

Ekkor nincs más teendő, ki kell várni, míg a kellemetlenkedő baktériumtörzs vagy mikroorganizmus elveszti a korábban kivívott túlsúlyát.

Ez az idegrendszerre gyakorolt hatás főleg akkor erősödhet fel, ha a vékonybél a gyorsan felszívódó, finomított szénhidrátok és a gyümölcscukor (fruktóz) túlzott fogyasztása miatt „kilyukad” és gyulladásos lesz. Ez a két folyamat szorosan egymáshoz kapcsolódik.

Ekkor ugyanis a vékonybelet „kibélelő” baktériumok kipusztultak, és már nem védik a bélbolyhokat.

Ezt a bélbolyhokat károsító hatást a gyakori antibiotikumkúra is előidézheti.

A vékonybél fala, amely a bélbolyhok „subaszőnyege” nagyon fontos, hogy megőrizze az épségét.

A bél falát egyetlen sejtréteg alkotja. A sejteket finom „ragasztóanyag” köti össze, hogy a béltartalom ne juthasson át a bélfalon, és csak a megemésztett táplálék jusson át a vérkeringésbe. Tudjuk jól, hogy az egész emésztőrendszerünkben sokféle parányi mikroorganizmus él. Ha ezeknek a mikroorganizmusoknak az egyensúlya felborul, akkor ez a „ragasztóanyag” már nem védi meg a bélfalat, a bélbolyhokat, és az áteresztővé válhat, így a vérkeringésbe már könnyen bejuthatnak kórokozók, mérgező anyagok vagy a még nem teljesen megemésztett gabona- és tejfehérjék.

Ezek a vérkeringésbe kerülve gyulladást és allergiás reakciót okozhatnak. Ez a sérült állapot bőrproblémákkal, hasi fájdalmakkal, hasmenéssel vagy puffadással is járhat. Ezek a tünetek és a vékonybél fenti állapotának a következményei sokféle egyéni eltérést mutathatnak.

Éppen ezért a gyors felszívódású szénhidrátokban gazdag étrend következményei lehetnek a gluténnal kapcsolatba hozható különböző allergiák és autoimmun betegségek (olyan betegségek, amelyek az immunrendszer túlműködése a szervezet saját sejtjeit, szöveteit tekinti kórokozóknak. Ilyen például a sclerosis multiplex, amikor az idegrendszert támadja meg az immunrendszer, vagy a Bechterew-kór, amikor a gerincoszlop porcai meszesednek el a betegség miatt.), valamint bőrproblémák, hasi fájdalmak, hasmenés és puffadás. Ezek a panaszok nem azonosak a lisztérzékenységgel, amit az orvostudomány cöliákia (a vékonybél krónikus betegsége, amelyet az elfogyasztott glutén vált ki) néven ismer.

A glutén fenti hatása egyértelműen megtapasztalható. Ha ugyanis egy allergiás vagy autoimmun betegségben szenvedő személy elhagyja a gluténtartalmú ételeket, élelmiszereket, akkor viszonylag rövid időn belül javulhat az állapota, annak ellenére, hogy nála nem állapították meg a cöliákiát. Ez főleg akkor következik be, ha ezt azt étrendi változás együtt jár a leveles saláták és a nyers zöldségek étrendi térhódításával. A leveles salátákban és nyers zöldségekben található rostok ugyanis kiváló táplálékai a hasznos, nem agyhekkelő és béllyukasztó baktériumtörzseknek.

Ha segítségre van szükséged a megfelelő étrend kialakításában, töltsd ki a tesztet és segítünk elérni az ideális tested!

ITT TÖLTSD KI A TESZTET!

Jelentkezz egy ingyenes
konzultációs beszélgetésre!

Leginkább azért, mert mások számára is
fontos vagy! NEKÜNK MINDENKÉPP!

Töltsd ki
Életminőség
Tesztünket

hírlevél feliratkozás