Az egészség a vásárlással kezdődik! 1 kattintás és már bent is vagy!
Bakonyi betyárok disznaja
TOVÁBB AZ ÖSSZES BLOGBEJEGYZÉSRE!
A mangalica Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta.
A fajta eredete a 18. századig nyúlik vissza. Akkor a fő magyar sertésfajta a bakonyi sertés volt, ami hússertésként jól bírta a hosszú utat a Dunántúl és Ausztria között.
A bakonyi sertések iránti kereslet egyre növekedett, és a kereskedők eljutottak Horvátországba is. Kiderült, hogy az onnan származó sertések kedveltebbek a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és ezért húsuk is jobb ízű volt.
A mai mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a földbirtokosok által beszerzett horvát „mangalitza” és a vaddisznó keveredéséből jött létre.
A fajta elterjedését jelentősen elősegítette, hogy szabadban tartható, igénytelen fajta, amely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte.
A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz is, hogy igazi magyar fajtává vált. Ha néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki. Bár az első világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, az országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
Az 1950-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorították a zsírsertés mangalicát, és a fajta egyedszáma rohamosan csökkent.
Végül 1973-ban a mangalicát védetté nyilvánították, és 1974-től állami támogatás mellett folyik a tenyésztése.
Az 1990-es években újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi.
Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, és ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: a sertés jó minőségű húsa az alapja a világhírű spanyol serrano sonkának.
Bár a mangalica húsát, zsírját egészségesebbnek tartják más sertésekénél, ez nem minden esetben felel meg a valóságnak, mert függ a tenyésztés módjától.
Az állat zsírsavösszetétele csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat is, ha ezt a sertést az eredeti, úgynevezett „makkoltató rideg tartásban” nevelik, és hagyják az állatot a saját ütemében növekedni. Ilyenkor a jószág zsírja alacsonyabb hőfokon olvad, mint a többi sertésé.
Sajnos ennek a kritériumnak nem minden tenyészet felel meg. A mangalicazsír jelentős mennyiségű E-vitamint is tartalmaz, hasonlóan a kacsa és libazsírhoz.
A mangalica a legjobb választás, ha kedveljük a sertéshúst.
Ajánlott a fülétől a farkáig feldolgozni, ételt készíteni belőle. A csontlevestől a kocsonyáig, a disznótorostól a sült kolbászig számtalan finom magyaros étel készíthető belőle.
A Kulcs a tápanyagokhoz című könyvemben részletesen olvashatsz a mangalicáról és más ételalapanyagról, élelmiszerről!
Ez a könyv remek kiegészítése Az élet írta szakácskönyvnek, ahogy a remek receptek hozzávalóiról bőséges tudnivalóval szolgál a fent említett Kulcs könyv.
Olvasd magad egészségesre!
Kerüljön Testszerviz könyv a karácsonyfa alá! Tele vannak hasznos információkkal, életmódváltóknak bármelyik könyv jó választás!
A címkép a Wikipédia angol nyelvű “Mangalica” cikkéből származik, szerző: Joachim Kohler
Jelentkezz egy ingyenes
konzultációs beszélgetésre!
Leginkább azért, mert mások számára is
fontos vagy! NEKÜNK MINDENKÉPP!
