1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az egészséget a következőképpen határozta meg:

„AZ EGÉSZSÉG A TELJES TESTI, LELKI ÉS SZOCIÁLIS JÓLLÉT ÁLLAPOTA, ÉS NEM CSUPÁN A BETEGSÉG HIÁNYA”.

Ez az alapmeghatározást később részterületekre bontották, mint

•  biológiai egészség: ez a szervezetünk megfelelő működése,
• lelki egészség: ide tartozik a személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,
• mentális egészség: ez a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
• emocionális egészség: ami az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
• szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának a képessége.

Úgy gondolom, hogy az egészségi állapotot a fentieken kívül az egyén hatékonyságával, annak mértékével is meg lehetne határozni.

Az egészség ez alapján egy olyan állapot, ami megmutatja az egyén hatékonyságát abban, ahogy hozzá tud járulni annak a közösségnek a jólétéhez, amihez tartozik.

Ez azt is jelenti, hogy a testi-lelki-mentális állapota miatt nincs a körülötte levőkre utalva olyan mértékig, hogy több támogatást igényel a többiektől, mint amennyire ő képes mások életéhez hozzájárulni.

Az egészség jelentésének ezzel a kibővítésével előtérbe kerül az a tény is, hogy egyikünk sem képes egymagában élni, és az életünk csak az embertársainkkal való kapcsolatainkban, azok minőségében és a közös boldogulás eredményességében képzelhető el.

Ahhoz, hogy megnöveljük a saját hatékonyságunkat, szükségünk van a megfelelő testi-lelki állapotunkra is, nem elég a szaktudásunk vagy a hozzáértésünk.

Ehhez adnak használható tudást a már korábban megjelent Testszerviz Kulcs könyvek, illetve ezt a tudástárt teszi most teljesebbé az új, Kulcs a zsírégetéshez című könyv.