Mert féltem, hogy elhízok!

TOVÁBB AZ ÖSSZES BLOGBEJEGYZÉSRE!     

Nyereség a programból

A program elején felismertem, hogy a testemnek nagyon sokszor nem adtam elegendő mennyiségű élelmiszert, mert féltem, hogy elhízok. Ezért ezt a különbséget régebben csokikkal orvosoltam, mert ugye az nem mennyiség, csak egy kocka vagy egy sor, szóval végül is elértem a célom, nem ettem sokat.

A program során arra jöttem rá, hogy a legnagyobb ellensége a fogyásnak a cukor, ami lehet méz, fehér cukor vagy barna cukor. Amit még megfigyeltem, hogy a gyümölcs után az ember még több édességet vagy ételt kíván.

Amikor túl sokat bűnöztem egy napon, annak is látom azonnal az eredményét, a szervezetem ilyen-olyan módon jelzi ezt. Pontosan ezért sokkal könnyebb az együttműködés vele, mert meg tudom figyelni, hogy mit szeret és mit kevésbé. És azt kell, hogy mondjam, hogy igazából most már nagyjából azt jelzi, hogy egészséges ételeket szeretne. Vannak olyan dolgok, amiket továbbra is szeretek enni, ami nem feltétlenül egészséges, de ezt én szeretném enni, azért mert már megszoktam, sokszor jutalmazás volt hozzákötve, nem azért, mert ő kívánja. A testem egészséges, tápanyagban gazdag ételekre vágyik.

Nagyon sokáig nem ittam turmixot, mert nem volt turmixgépem, de még gyümölcscentrifugám se. De amikor elkészítettem az első turmixot, azonnal jelezte, hogy őt ez hidratálja és frissíti.

A program vége felé járva, összefoglalva azt tudnám elmondani, hogy a testemmel sokkal jobb kommunikációban vagyok. Ő is hamar jelzi azt, ha valami nem jó neki és én is tudom nagyjából az igényeit. A zöldségfogyasztás megemelését és az időben való elalvást kifejezetten értékeli a test. További jó hír, hogy egy csomó korábbi ruhámat már nem tudom hordani, mert már kifogytam belőlük. Valamint jobban tolerálja a testem, ha kevesebbet alszom.

Igazából szép fokozatosan jöttek a nyereségek és olyan gyorsan hozzászoktam a változásokhoz, hogy nehéz visszaemlékezni arra, hogy milyen volt az élet előtte. :-)