A mozgásszegény életmód

Alapvető szükségletünk az egészség, a jó közérzet megtartása vagy visszanyerése.

Ehhez nem csak az étrendünkkel, az elfogyasztott ételeink összetételével és tápanyagtartalmával kell törődnünk, hanem a testünk mozgásigényének rendszeres kielégítéséről is. A technikai fejlődés következtében kialakult életmódunk következtében túlságosan sokat vagyunk egy helyen, túl sokat ülünk és ez kihat az életminőségünkre és a testünk állapotára is.

Az izmaink és ízületeink leépülnek a mozgáshiánytól, és a kedvezőtlen vagy egyoldalú megterhelés miatt tartási rendellenességek, ízületi fájdalmak, illetve ízületi torzulások alakulhatnak ki.

A mozgásszegény életmód következtében csökken az egész immunrendszerünk hatékonysága, és ilyenkor romlik az ember stressztűrő képessége is.

A mozgásszegény életmódunk további káros következménye lehet a hormonrendszer egyensúlyának a megbomlása is. Ilyenkor csökken a növekedési hormon és a zsírégetést lehetővé tevő glükagon nevű hormon kiválasztása, és növekszik a stresszhormonok és az inzulin egymást erősítő hatása.

Az inzulin az a hormonunk, ami a vércukorszintünket szabályozza, és a magas gyorsan felszívódó szénhidrát, azaz a sok cukorféle megnöveli a szintjét, ami könnyen túlsúlyhoz vezet.

Ezek a káros hatások messze túlmutatnak az izmaink és ízületeink leépülésénél, és láthatóan kihatnak az egész szervezetünk működésére. Ezek a problémák egyenes utat jelölnek ki az anyagcserezavarok, az emésztési problémák és a túlsúly, elhízás fokozatos kialakulásához.

Ebből látható, hogy egy valódi életmódváltás elképzelhetetlen a korábbi, testmozgással kapcsolatos szokásaink megváltoztatása nélkül.

Ha nem változtatjuk meg a testmozgással kapcsolatos hozzáállásunkat, akkor elesünk minden olyan előnytől, amely együtt járhat az aktív, rendszeres testmozgással, sportolással járó élettel.