10+1 tény a KOLESZTERINRŐL

TOVÁBB AZ ÖSSZES BLOGBEJEGYZÉSRE!

Ha szóba kerülnek az állati zsírok, óhatatlanul felvetődik a koleszterin kérdése is.

„Minden információ terjesztése pénzbe kerül, ezért aztán a nagyközönség többnyire olyan információkhoz jut, amelyek, azok érdekeit szolgálja, akik a terjesztést meg tudják fizetni. Bármilyen témában kívánunk hiteles, valós információhoz jutni, kutatnunk kell utána, semhogy a népszerű médián keresztül ránk ömlesztett „hírekre” és „tudományos áttörésekre” támaszkodhatnánk….”

Pro és kontra mindig és mindenben, mindenki saját maga dön.

1. A szívbetegséget okozó koleszterin elképzelése az 1953-ban megfogalmazott étrend-szív hipotézisből ered, amelyről azóta tudományos értekezések százai bizonyították be, hogy teljesen téves…

2. Mi emberek nem élhetünk koleszterin nélkül.

3. A koleszterin a sejthártya- a sejtfalat, illetve azon belül a sejtszervek falát alkotó hártya- szerves és igenis fontos része.

4. Az emberi anyatej sok koleszterint biztosít.

5. Az emberi agy különösen gazdag koleszterinben.

10+1 tény a koleszterinről

6. Az agyban és az idegrendszer többi részében az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló anyag a mielin nevű zsíros anyag, amely úgy burkol minden idegsejtet és-szövetet, mint az elektromos vezetéket a szigetelése. A mielin 20 százalékát koleszterin alkotja. Akik kezdik elveszteni a mielint, azoknál szklerózis multiplex nevű betegség alakul ki.

7. Az agyunk után a koleszterint leginkább áhító szerveink a belső elválasztású mirigyeink (mellékvese, nemi mirigyek).

8. A szervezetben előforduló koleszterin nagyobb része nem ételekből származik. Az egészséges emberi szervezet az igényeinek megfelelően állít elő koleszterint.

9. Testünk hatékony mechanizmusai tartják egy bizonyos szinten a vér koleszterinszintjét. Ha többet eszünk belőle, szervezetünk kevesebbet termel, ha kevesebbet viszünk be, akkor többet állít elő.

10. A koleszterin létfontosságú immunrendszerünk megfelelő működéséhez.

+1 „Az ember egyik legáldásosabb adottsága az emlékezés képessége, azaz emberi memóriánk. Hogyan alakítjuk ki emlékeinket? Az agysejtjeink szinapszisoknak nevezett kapcsolatot hoznak létre egymással. Minél több egészséges szinapszist képes kialakítani valakinek az agya, az illető annál jobb mentális képességekkel és intelligenciával rendelkezik. A tudósok felfedezték, hogy a szinapszisok kialakulása csaknem teljes egészében a koleszterintől függ, amelyet az agysejtek az apolipoprotein egyik formájában állítanak elő. Ennek hiányában nem tudunk szinapszisokat létrehozni, így pedig tanulni vagy emlékezni sem volnánk képesek. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek egyik mellékhatása az emlékezetromlás.”

Forrás: GAP- Szindróma