A testmozgás jótékony hatásai

A rendszeres, kellő intenzitású és időtartamú testmozgás nem csak az egész testünket mozgatja át, és segíti a megfelelő izomtónusunk megőrzését, hanem jókedvűvé tesz, növeli az életerőnket, javítja a koncentrálóképességünket, segíti megfelelő lelki egyensúlyunk megőrzését is.

A rendszeres napi sportolás a bennünket érő stressz fontos levezetője, és hozzájárul a szervezetünk regenerációjához. A napi rendszeres testmozgás – már a napi háromnegyed vagy egy órányi gyaloglás vagy akár a könnyebb séta is – jelentősen javíthatja a testi közérzetünket.

Fontos azt is, hogy a stresszhormonokat a megfelelő izomterhelés „használja fel”, és ha ez elmarad, akkor ezek a hormonok magas szintje marad fenn a vérünkben.

A mai stresszes életvitelünk egyik fő sajátossága, hogy alig mozgatjuk meg az izmainkat, pedig azok arra valók a végtagjainkkal együtt, hogy fürgén mozogjanak.

Amikor testedzést végzünk, akkor nyilvánvaló, hogy megerőltetjük magunkat. Megváltozik a légzésünk, emelkedik a pulzusunk. De nem szabad addig emelni ezt az erőltetést, hogy az több napos izomlázat okozzon.

Egy jó személyi edző sokat segíthet egy megfelelő, személyre szabott mozgásprogram kialakításában.

Amikor a testmozgás közben kilépünk a megszokott kényelmességünkből, akkor kezd el termelődni a testünk regenerációjában fontos szerepet betöltő növekedési hormon, amit a koponyánk közepén levő agyalapi mirigy termel.

Ez a hormon fiatalabb korban nagyobb mennyiségben, majd az évek múlásával egyre csökkenő mértékben termelődik olyanoknál, akik nem sportolnak rendszeresen.

Ez a hormonszint csökkenés felelős azért, hogy az izmaink veszítenek a tömegükből és erejükből, és a testünk már nem annyira ruganyos és a bőrünk is elveszíti a tónusát.

Ahhoz, hogy a testünk fitten, megfelelő izomtónusban és a korához képest fiatalos maradjon, folyamatosan fenn kell tartani ennek a növekedési hormonnak a termelődését. Ez csak olyankor termelődik, amikor a testünk a szokásosnál nagyobb igénybevételnek van kitéve.

Fontos tudni azt is, hogy ez a növekedési hormon aktiválja a hasunk táján felhalmozódó, zsigeri zsír felhasználását lehetővé tevő többi hormont is.

Jó ütemű testmozgáskor (ez nem a kényelmes sétát jelenti, hanem amikor a testünket igazán megterheljük) csökken az elraktározott és a vérben keringő cukor szintje, és növekszik a túlsúlyért felelős zsír felhasználása.

Ekkor megemelkedik a pajzsmirigy hormon, a tiroxin szintje is a vérben. Ez fokozza az anyagcserét és energikusabbá teszi a testet.

A rendszeres testmozgás másik fontos eredménye a megfelelő nyirokkeringés fenntartása. A nyirok a szövetekben levő folyadékból, azaz vízből, kevés fehérjéből, ásványi anyagokból és a nyirokcsomók által termelt, az immunrendszer működéséhez szükséges nyiroksejtekből, azaz fehér vérsejtekből áll.

A nyirokkeringést a vérkeringéshez csatlakozó nyirokerekből álló rendszer biztosítja, aminek nincs külön keringést biztosító szerve, mint a vérkeringésnek a szív.

A nyirokkeringést a testmozgást aktívan lehetővé tevő izmok ritmikus összehúzódása és elernyedése biztosítja.

Ezért az ülő életmódot folytató emberek nyirokkeringése nem megfelelő, ami hátrányosan hat az egész szervezet működésére is. Ezzel összefüggésben a szervezet méregtelenítő képessége is csökken, a méreganyagok panganak a testben, nem ürülnek ki.

A megfelelő intenzitású testmozgás további kedvező hatása, hogy az izmok munkája miatt csökken a vércukorszint szabályozását végző inzulin hormon szintje. Ez elősegíti az éjszakai zsírégetés hormonális feltételeinek a megteremtését.

Így a rendszeres testmozgással együtt járó jótékony hatások eléréséhez szükséges a tápanyagokban gazdag étrend és az elegendő ideig tartó, pihentető alvás is.